Dióssy László szakállamtitkár a mai napon részt vett a Bakonyjákón épülő pelletgyártó üzem projektnyitó rendezvényén.
A pelletgyártás segítségével az egyébként nehezen kezelhető fűrészport gazdaságilag előnyös módon használják fel. Mivel a fűrészport nem hulladéklerakón ártalmatlanítják, a projekt hozzájárul annak az uniós kötelezettségének a teljesítéséhez, amely szerint Magyarországon 2016-ra 75%-kal kell csökkenteni a lerakott hulladék szervesanyag-tartalmát.
Általános információk a pelletről:
A pellet 100%-ig természetes alapanyagokból készülő, állandó 10-12 % nedvességtartamú granulátum. Tisztítás után fűrészporból és darált faforgácsokból préselik össze nagy nyomáson, kötőanyagként csupán a fában megtalálható lignin szolgál. Az égése során mindössze annyi szén-dioxidot bocsát ki, amennyit a fa élete során magába épített (szén-dioxid semleges), így globálisan nem növeli a levegőben található káros anyagokat, valamint nem járul hozzá az üvegházhatáshoz.
A pelletgyártás jellemzően hulladékból (elsősorban faipari, másodsorban mezőgazdasági hulladékból), annak újrahasznosításával állít elő tüzelőanyagot.
Ma Magyarországon 11 darab pellet üzem működik, amelyből 8 gyárt fapelletet és 3 agripelletet. A gyárak termelési kapacitása kb. 40t/h. 2010-ben a tervezett termelés mintegy 180 000 t.
A pelletgyártás egy fiatal, de intenzíven növekvő ágazat, mely jelentős piaci előnyökkel bír, nagyok az import lehetőségek.
Fontos megemlíteni, hogy egy pelletüzem beruházási igénye igen magas, komoly üzleti kockázatnak minősül.
Kiemelt hangsúlyt kell fektetni a késztermék minőségére, amely determinálja az import lehetőségeket. Az ágazat legnagyobb problémája hazánkban az alapanyag ellátás. Jelenleg a faipari feldolgozásból kikerülő, jelenleg jelentősen csökkenő fűrészport dolgozzák fel az üzemek.
Jövőbeli cél, hogy a fűrészpor mellett a mezőgazdasági melléktermékek minél nagyobb arányú felhasználásából készüljön pellet hazánkban.
A Környezetvédelmi tárca álláspontja:
A megújuló energia stratégia alapján az egyik legnagyobb potenciálja a biomassza energetikai hasznosításának van, a környezetvédelmi tárca elvárása, hogy 2020-ig a biomassza energetikai hasznosítás a jelenlegi döntően faalapú tüzelés helyett a nagy hazai potenciállal rendelkező mezőgazdasági melléktermékekre illetve energetikai ültetvényekre kell alapozni. Fontos további környezetvédelmi szempont, hogy a biomassza (pl.: pellet) alapú energiahasznosítás csak korszerű, hatékony, a piacon elérhető legjobb technikáknak (BAT) megfelelő berendezésekkel valósuljon meg, mivel a klímavédelmi szempontok mellett a levegőtisztaság-védelmi követelmények betartása is alapvető elvárás.
A korszerű pellet tüzelési rendszerek (pellet, tüzelő berendezés, adagoló-tároló rendszer) alkalmasak lehetnek a gáz fűtési rendszerek kiváltására a nagyvárosokon kívüli területeken.
Jákófa Projekt:
A projekt a KEOP 4-es prioritásán belül, a KEOP-4.2.0/B pályázati konstrukción belül nyert el 127.342.856 Ft-ot, 50%-os támogatási aránnyal.
Megvalósítás helyszíne: Bakonyjákó
A projektgazda Jákófa Kft 1995-ben alakult faipari kisvállalkozás, amely jelenleg 12 főt alkalmaz. A cég fő profilja fűrészáru gyártás, fa alapanyagú hulladékgazdálkodás és hasznosítás, valamint alapanyag kereskedelem. A projektgazdának saját tulajdonú fűrészüzeme van Bakonyjákón. A fejlesztés szorosan kapcsolódik tevékenységükhöz, azaz az eddig nem hasznosított, lerakóra kerülő fűrészporból pellet tüzelőanyagot állítanak elő.
A projektben szereplő műszaki létesítmények két helyszínen valósulnak meg:
1. A Jákófa Kft telephelyén 5000 tonna/éves kapacitású pelletgyártó üzemegység építése.
2. A Pápai Várkertfürdőben a meglévő földgáztüzelésű kazán pellettüzelésű kazánra történő cseréje. Az ide telepítendő kazán a projekt része, annak megvalósulása esetén az a Jákófa Kft tulajdonába kerül, így az ott hasznosított pellet is saját felhasználásnak minősül.
A Jákófa Kft telephelyén előállított 5000 tonna pelletből mintegy 500 tonna kerülne felhasználásra a telephelyen saját technológiai hő ellátására (jelenleg már meglévő kazánnal), további 1100 tonna közvetlenül hőként kerülne hasznosításra a Várkertfürdőben, a maradék 3400 tonna pedig anyagában kerülne értékesítésre.
A Kft-hez beérkező, illetve a telephelyen keletkező fűrészpor mennyisége megközelítőleg 8800 tonna/év. Ez a mennyiség a gyártási veszteségeket is fedezi (8800 t/év alapanyagból 7500 t/év kerülne fapellet előállítására felhasználásra, 1300 t/év mennyiség pedig a fapellet gyártáshoz szükséges szárító tüzelőanyagaként, illetve fapellet gyártási tartalékként kerülne felhasználásra), így az 5000 t/év pellet előállításának alapanyag-ellátása biztosított.
A projekttel a pelletgyártás segítségével megvalósul az egyébként nehezen kezelhető fűrészpor gazdaságilag előnyösebb felhasználása. A nem felhasználható, ezáltal hulladékká váló fűrészpor nem kerül hulladéklerakón ártalmatlanításra, vagyis a projekt segít a szerves anyagok hulladéklerakóktól történő eltérítésében is. Ez különösen fontos a hulladékgazdálkodás szempontjából, mivel az EU kötelezettségek között Magyarországon is 2016-ra 75%-kal kell csökkenteni a lerakott hulladék szervesanyag-tartalmát.
